Néhány szó a JavaScript cikkhez
Valószínűleg sokunkat elkapott már az az érzés
az Interneten való barangolás közben egy-egy szemet gyönyörködtető oldal láttán,
hogy valami hasonlóan szépet alkossunk. A HTML 3.2-es változata már rengeteg
lehetőséget tartalmaz önmagában is. De hogyan csinálhatjuk azokat a trükköket, hogy
egy szöveget görgetünk a böngészőnk ablakának állapotsorában, vagy ha az egerünk
mutatóját egy kép fölé visszük, akkor valami más kép jelenjen meg? Hogyan
figyelmeztethetjük az oldalunkat nézegető felhasználót, hogy rosszul töltötte ki az
űrlapunkat? Csinálhatunk-e olyan oldalt, amely minden nap más szöveggel üdvözli az
odalátogatót, megmondja az aktuális időt és dátumot, felköszönti azokat, akik
éppen névnapjukat ünneplik? Igen, készíthetünk ilyen oldalakat is, de ez már
túlnyúlik a HTML nyújtotta lehetőségeken. Megoldás viszont létezik, és
JavaScript-nek hívják!
A JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki. Ez egy parancsnyelv, amellyel létrehozhatunk interaktív HTML oldalakat. Két változata létezik. Az ún. Live Wire lehetővé teszi, hogy szerver oldali alkalmazásokat készítsünk, ami hasonló a CGI-hez (Common Gateway Interface). Mi a másik változattal foglalkozunk, a kliens oldalival, azaz a JavaScript utasításokat beágyazzuk a HTML oldalba. Ha a böngésző egy ilyen oldalt kíván megjeleníteni, akkor az egész oldal letöltődik a hálózaton keresztül, beleértve a JavaScript utasításokat is. A böngésző megjeleníti az oldalt a HTML utasítások alapján, ill. futtatja a JavaScript-et.
A cikk HTML-ben íródott, így megfelelő böngészővel nézve az olvasó azonnal kipróbálhatja a példákat. Ha már a böngészőről esett szó, én személy szerint a Netscape Navigator legfrissebb változatát ajánlanám, ez ugyanis szabadon letölthető az Internetről, másrészt a JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki, így az ő böngészőik futtatják legmegbízhatóbban a JavaScript példákat. Az Internet Explorer is megfelelő lehet, bár halkan megjegyezném, hogy az IE a Navigator-t mindig egy lépéssel lemaradva vagy új utakat járva követte, így az is elképzelhető, hogy ami Navigator-on hibátlanul fut, az IE-en nem. Valószínűleg ez a különbség az IE legújabb változatával megszűnik.
Az egész cikk több fejezetből épül fel,
egyszerre 4 fejezetet közöl le az újság egy számban, majd a következő számban
újabb négyet. Ebben a számban megtanuljuk a JavaScript alapjait, a hierarchiáját.
Megismerjük, hogyan kezelhetjük a kereteket és az ablakokat. Mindent igyekeztem
egyszerű példákon keresztül bevezetni, bemutatni.
A cikk igényli, hogy az olvasó járatos legyen a HTML-ben, és jelentősen megkönnyíti a tanulást, ha már megismerte valamely programozási nyelv (C++, Java) alapjait. Nem volt célom JavaScript referenciakönyvet írni, hanem inkább be szeretném mutatni, rögtön kipróbálható példákon keresztül, hogy mire is jó ez a nyelv. Ezeket az olvasó beépítheti saját HTML oldalaiba, és persze át is alakíthatja őket saját céljainak megfelelően.
Juray Tamás
Néhány szó a JavaScript cikkhez
Valószínűleg sokunkat elkapott már az az érzés
az Interneten való barangolás közben egy-egy szemet gyönyörködtető oldal láttán,
hogy valami hasonlóan szépet alkossunk. A HTML 3.2-es változata már rengeteg
lehetőséget tartalmaz önmagában is. De hogyan csinálhatjuk azokat a trükköket, hogy
egy szöveget görgetünk a böngészőnk ablakának állapotsorában, vagy ha az egerünk
mutatóját egy kép fölé visszük, akkor valami más kép jelenjen meg? Hogyan
figyelmeztethetjük az oldalunkat nézegető felhasználót, hogy rosszul töltötte ki az
űrlapunkat? Csinálhatunk-e olyan oldalt, amely minden nap más szöveggel üdvözli az
odalátogatót, megmondja az aktuális időt és dátumot, felköszönti azokat, akik
éppen névnapjukat ünneplik? Igen, készíthetünk ilyen oldalakat is, de ez már
túlnyúlik a HTML nyújtotta lehetőségeken. Megoldás viszont létezik, és
JavaScript-nek hívják!
A JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki. Ez egy parancsnyelv, amellyel létrehozhatunk interaktív HTML oldalakat. Két változata létezik. Az ún. Live Wire lehetővé teszi, hogy szerver oldali alkalmazásokat készítsünk, ami hasonló a CGI-hez (Common Gateway Interface). Mi a másik változattal foglalkozunk, a kliens oldalival, azaz a JavaScript utasításokat beágyazzuk a HTML oldalba. Ha a böngésző egy ilyen oldalt kíván megjeleníteni, akkor az egész oldal letöltődik a hálózaton keresztül, beleértve a JavaScript utasításokat is. A böngésző megjeleníti az oldalt a HTML utasítások alapján, ill. futtatja a JavaScript-et.
A cikk HTML-ben íródott, így megfelelő böngészővel nézve az olvasó azonnal kipróbálhatja a példákat. Ha már a böngészőről esett szó, én személy szerint a Netscape Navigator legfrissebb változatát ajánlanám, ez ugyanis szabadon letölthető az Internetről, másrészt a JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki, így az ő böngészőik futtatják legmegbízhatóbban a JavaScript példákat. Az Internet Explorer is megfelelő lehet, bár halkan megjegyezném, hogy az IE a Navigator-t mindig egy lépéssel lemaradva vagy új utakat járva követte, így az is elképzelhető, hogy ami Navigator-on hibátlanul fut, az IE-en nem. Valószínűleg ez a különbség az IE legújabb változatával megszűnik.
Az egész cikk több fejezetből épül fel,
egyszerre 4 fejezetet közöl le az újság egy számban, majd a következő számban
újabb négyet. Ebben a számban megtanuljuk a JavaScript alapjait, a hierarchiáját.
Megismerjük, hogyan kezelhetjük a kereteket és az ablakokat. Mindent igyekeztem
egyszerű példákon keresztül bevezetni, bemutatni.
A cikk igényli, hogy az olvasó járatos legyen a HTML-ben, és jelentősen megkönnyíti a tanulást, ha már megismerte valamely programozási nyelv (C++, Java) alapjait. Nem volt célom JavaScript referenciakönyvet írni, hanem inkább be szeretném mutatni, rögtön kipróbálható példákon keresztül, hogy mire is jó ez a nyelv. Ezeket az olvasó beépítheti saját HTML oldalaiba, és persze át is alakíthatja őket saját céljainak megfelelően.
Juray Tamás